Helyszín: "Az alagút felett" + Sikló feletti 2 hídon
Magasság: ?
Megint városjárás, és megint Zsófival. Mivel ez volt az utolsó esténk, mielőtt kiutazott az USÁ-ba, ezért gondoltuk, hogy egy sétálós-beszélgetős formával nyitjuk azt, szép városi panorámával letejszínhabozva. Így felmentünk először is az "alagút fölé". Ezt mindenki csak így hívja, ami meglehetősen érthető, hiszen az alagút feletti részről van szó. Naná, melyik másik alagútról is lenne szó, mint a Lánchíd budai hídfőjénél a Clark Ádám térbe torkolló alagútról, aminek fel lehet menni a tetejére olyan 2 perc sétával. Voltam is ott már nem is egyszer, de a szögesdróttal indokolatlanul szűkre zárt legális területen belül maradtam. Eddig. Ugyanis kedves arcok az eddigi macerás oldalsó áthágó helyett egy szép, nagy, szabályos vágást ejtettek a drótokon pont középen, hogy elegánsan lehessen kilépni a panoráma fölé. A kiabáló tiltótábla mellett egy újfajta, INTELLIGENS kommunikációs formát is látni lehetett, ami nagyon tetszett! Nevesen egy táblára ki volt írva 5 név, hogy hány évesek voltak, és mikor zuhantak le (és haltak meg), majd szöveg, hogy gondolkozzunk, válasszuk az életet és ne menjünk ki a peremre. (Érdekes kérdés, hogy vajon a kerítésen kívül miért van lekavicsozva, ha azt nem emberi tartózkodásra szánták, de mindegy. Azt hiszem, a tiltást csak a takarítók veszik komolyan, mivel annyi üveg és szemét volt ott, hogy alig lehetett lépni.)
Szóval kimentünk, kicsit üldögéltünk, beszélgettünk, stb., és pár képet is csináltunk, de jó szarok lettek, mert a fényképezőből 1 kép után kifogyott az elem, a telóm pedig szar képeket csinál.
Később tovább mentünk, és 2 számomra új területet, a Sikló pályája felett "átívelő" (valójában egyenes) két kis hidat is megnéztük, meg a róluk elénk táruló panorámát. Az alsóról a Lánchíd különösen jó szögben látszott, a felsőről pedig már messzebbre is el lehetett látni a horizonton. De itt már egyáltalán nem bíbelődtem fotózással... :)
