Felhívott Németh András Péter fotóriporter barátom, hogy Nagymányokra megy dolgozni, ahol van egy 2002-ben bezárt brikettgyár. Mondta, hogy fotózott már ott, és most újra itt a lehetőség, ragadjuk hát meg együtt. Az itt látható képek az ő munkái (köszönöm!), kivéve, amik szemmel láthatóan rosszabbak (azok az enyémek).
Hajnali 8-kor találkoztunk a Határ útnál, és lekocsikáztunk délre. A gyárterület közepesen nagy, és iszonyatosan komplex. Csillió épület, futószalag, kémény, létra, cső egymásba gabajodva, elsőre átláthatatlanul. Olyat, hogy gyárudvar, ne képzeljetek el, mert az nincs, csak egymásba érő részegységek. Jó volt tudni, hogy egy egész napom van felfedezni!
A 6-7 óra alatt annyi epizódszerű kalandom volt, hogy ha csak 1 bekezdést is írnék mindegyikről, senki nem olvasná el a bejegyzést a hossza miatt. Ezért csak felsorolom, hogy mik voltak.
- Megérkezünk, nézelődünk, de már 5 perc múlva léptek, hangok. Gyárbejárás van, mert el akarják adni. 5 méterre mennek el tőlünk, nem vesznek észre.
- Mackógatyás, papucsos biztonsági őr, akivel lespanoltunk
- ...és társa, Néma Bob, aki csak nézett
- ...és annak kutyája, aki barátságos volt
- Csak fotózunk. Rendben. Mégsem, nem szabad. Mármint mostantól? Hát szóval, ja, igen. Akkor csak nézelődünk, jó? Jó.
- Őrök lerázása
- 6 emelet magas épület, aminek a falai fele hiányoztak
- Gépek, gépek, gépek
- A gépekben bent az indítókulcsok
- Szénpor, szénpor, szénpor, arcmaszk
- 100 méter futószalag, ebből 50 méter 4-5 emelet magasságban
- Papírvékony acél, amiről majdnem leestem
- Rozsdás ablak, ahonnan majdnem kiestem
- Darazsak, méhek
- Az 5. emeleten keresztül érkezés a gyárépületbe, amiben 3 emelet magas kazánok vannak
- Elképesztő dizájn
- Ijesztő hangok, de csak madarak
- Egy mobil pittyeg. Valaki van itt. Ja, az enyém volt.
- Irányítófülke. Jegyzőkönyvek. Rengeteg újság és egy párna. Izgalmas lehetett a munka.
- Elsősegély szoba. Meztelen nős franciakártya (a videóban 4:50-nél :PPP), csöcsös naptár a falon. Fő az egészség. No meg totóindex.
- Dupla acél pinceajtó. Nyitáskor óriási csörömpölés. Futás.
- Visszaosonás. A gépek alatt vagyok. Kő boltívek, dungeon, csillék.
- Kabátok a fogason, egy pár bakancs a földön
- Egy sötét sarkon reflektor világít a szemembe. Vannak itt. Mégsem, csak a nap világít be egy lyukon.
- Hogy jutok ki? Vissza a legfelső szintre.
- Kívülről felmászás az épület tetejére
- INTERAKTÍV PANORÁMA A TETŐRŐL (special thanks to Kerekterek.hu)
- Innen tűzlétra visz le a földig. De full rozsda. De más út nincs. Hát próbáljuk meg. Siker.
- 25 méteres kéményre fel. Kileng a tetején.
- Jön a műszaki vezető, örömmel bevisz a központi az irányítópulthoz, és még egy másik zárt gyárépületbe (neki amúgy van egy harapós kutyája is!)
- Szaki úr el, még fotózunk egy kört. A gyár mögött az úton keresztbe kifeszített cérna, mint a rajzfilmekben... Vesszük a bátorságot, és átbújunk alatta.
- Légópince
Röviden ennyi! A 6-7 óra alatt annyira flow-ba kerültem, hogy gyakorlatilag leállt a bioritmusom. Szinte semmit nem ettem és ittam, de nem is éreztem, hogy hiányozna. Durva jelenség ez! Az összes kép megnézhető erre a mondatra kattintva!
