Helyszín: Schönherz Zoltán Kollégium, 1117 Budapest, Irinyi József út 42.
Magasság: 67 méter, 20 emelet

Kattints a képre és élvezd az új típusú 3D-s interaktív panorámát! | Az egér görgőjével zoomolhatsz is.

Ezen a szent napon ismét sikerült behúzni egyet Magyarország legmagasabb épületei közül. Mindezt B-nek és T-nek köszönhetem, ha összefuttok velük, adjátok át üdvözletemet. A koliban T ideje lassan lejárt, és a kapcsolatot happy enddel akarta zárni - még egyszer utoljára fel akart jutni a csúcsra. Erre az alkalomra engem is meghívott.

Meg kell hogy mondjam, az itt lakó embereket elképesztően irigylem! T az egyik felső emeleten lakott, így a szobájából non-stop a mennyországra láthatott. Az épület külsején nem tűnik fel, de jó nagy ablakai vannak a lakosztályoknak, ahol lehet meredni a messzeségbe nap mint nap.

Ha valaki illegál akarna a tetőre jutni, elég sok akadályon kéne átküzdenie magát. Mint a legtöbb koleszban, itt is 0-24 porta van, vendégek csak becsekkolással mehetnek be, satöbbi. Hosszú liftezés után 1-2 kisebb-nagyobb lépcsőházon át kóborolva haladtunk a cél felé. Furcsa érzés a lépcsőház ablakain kipillantva követni, hogy szép lassan lehagyjuk a 10 emeletes, "magas" panelházak tetejét. Jócskán.

A legfelső emelet fölötti emeleten még mindig voltak villanykarosok, akik egy hobbikör tagjaiként elektromos készülékek manipulálásával igyekeztek világuralomra törni. Ha jól emlékszem, az ő illetékesüktől kaptuk meg a kulcsot, és léptünk ki a Szent Tetőre.

Ha rázoomolsz a fenti Google térképen az épületre, akkor megnézheted, hogy pont a felénk eső oldalán értünk ki, a balfelső alacsonyabb tetőrésznek a kép teteje felőli sarkában. Egy hangyányit álmélkodtunk itt, aztán tovább mentünk a térképen lentebb látható magasabb tetőrészre. Itt lőttem pár naplementés-romantikus fotót B-ről és T-ről, amik marha jól sikerültek volna, ha véletlenül nem hagyom Manualban a gépet és exponálom túl a picsába. Bocs... Legvégül még egy utolsó, szűkös létrán átpréselődve jutottunk fel az épület leges-legfelső placcára.

A bejegyzés tetején lévő panoráma itt készült. Mint látható, a szűk helyen nem spóroltak az antennákkal. Amíg a többiek szakszervezeti témákról beszélgettek, én fotóztam és igyekeztem átélni a perceket. A tetőről nagyon eredeti szögben lehetett megfigyelni rengeteg városrészt és épületet: a hegyeket, a Citadellát, a jó öreg Bazilikát, a jó öreg SOTÉ-t, a jó öreg Tüskecsarnokot, és még sorolhatnám. Mint egy nagy találkozás régi barátokkal!

Nem tudom, mennyi időt töltöttünk fent, de az biztos, hogy túl kevésnek éreztem. De örülök, hogy megadatott! Miriádnyi fotó tekinthető meg a teljes Picasa albumban erre a mondatra kattintva!