Helyszín: SOTE Nagyvárad téri Elméleti Tömb, 1089. Budapest, Nagyvárad tér 4.
Magasság: 25 emelet, 88 méter!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Bizony, ez Magyarország legmagasabb épülete (ami nem egyenlő Magyarország legmagasabb építményével, a Lakihegyi adótoronnyal). Elméletben ugyan leelőzi 2 bazilika és egy Parlament fantázianevű ház, de azoknak olyan hosszú kupolacsúcsuk van, hogy azt félig-meddig csalásnak minősítem.
Személyi okokból a feljutás körülményeit most mellőznöm kell (ahogy a minap is írtam), de az biztos, hogy sem én, sem Deadmind kolléga nem ilyen jóslatokkal kelt fel reggel, és akkor sem mertünk volna nagy összegben fogadni erre, amikor dél körül tök véletlenül összefutottunk az épület alján. Ez utóbbi mozzanat az előszele volt annak, hogy ahhoz, hogy ez a tetőzés létrejöhessen, a körülmények hihetetlen összjátékára volt szükség egész végig, és ha ezoterikus filozófus lennék, már tuti, hogy a Vonzás Törvényéről prédikálnék. Elvittük a lottóötöst, és azt hiszem, hogy most jó ideig nem lesz újra nyertes. 50 kép nézhető meg az albumban, és Deadmind új posztjában is vannak:
Amikor felértünk, az első kérdés, ami megfogalmazódott bennem az volt, hogy "HOL VAGYOK?". Azt hittem, majd csak be kell tájolnom magamat a nagyon jól ismert környéken, de még percekig olyan volt, mintha egy idegen városban lennék. Ugyanis ez a magasság pont az, ahol még nem térkép a táj, de már terepasztal. Időbe telik, mire átáll az ember agya az új látásmódra: egy nagyságrenddel jobban át lehet látni mindent. Amiről első pillantásra azt hiszem, hogy ház, arról kiderül, hogy háztömb. A lent "nagy" épületnek tűnő dolgok éppen csak hogy érdemessé válnak a megnézésre, a kis házak pedig elhanyagolhatóan jelentéktelenek. A metró lejáratai csak icipici lyukak a földben. Ennek következtében új, sokkal tisztább rendszerbe kerül minden. Ami lentről bonyolult és/vagy illogikus elrendezésnek tűnt, az része lesz egy nála sokkal nagyobb egésznek, és hirtelen rájön az ember, hogy nem is lehetne másképp. Tudtam, hogy Budapest egy viszonylag jól megtervezett város, de ezt ilyen közelről, a saját szemünkkel látni egészen új élmény volt (a link csak vicc:) !
Hirtelen néhány percre meg is bénított minket a látvány; nem tudtuk, hogy hol kezdjük befalni, mit fényképezzünk és hogyan. Végül egyszerűen kétpofára zabálni kezdtük gondolkodás nélkül. A tető 2 szintes: az elsőn egy nagy vas sínszerűség fut körbe (urban legend destroyed: nem kisvasút!), a másodikon pedig egycsillió db antenna található dróterdővel körülvéve. DM gyors oktatásban részesített, hogy melyik antennatípus elé nem szabad beállni, mert a magas víztartalmú szerveket igen kellemetlenül érinthetik (a 4 legfontosabb golyónkról van szó). Ez sajnos a felső tető felét gyakorlatilag kizárta a bejárásból, mert annyira tele volt antennázva, hogy kikerülhetetlenül valamelyik sugarában lettünk volna. Nem adatott sok idő a tetőn, csak kb. 20-25 perc (de ez nagyon bizonytalan adat, mert az időérzékelésem ideiglenesen megszűnt), úgyhogy ahogy DM mondta, az akciónak volt némi cock tease jellege. De örülök, hogy egyáltalán ennyi megadatott!
Még az jutott eszembe, hogy noha szép dolog, hogy a város rendszerbe van tervezve, de ha ezt csak 25 emelet magasról érzékelhetjük, akkor ennek a lakosok életminőségére (és várossal kapcsolatos érzéseire) közvetlenül nem sok javító hatása van. Szerintem az építészet első számú feladata (lenne!!), hogy egyszerre találja meg makro- és mikroszinten is a harmóniát. Előbbi már úgy-ahogy megy, de utóbbiban hihetetlen elmaradást látok rengeteg helyen. Pl. a legtöbb új projekt kurva jól mutat a madártávlati látványterveken, de pont a majdan bennük mozgó emberek perspektíváját kifelejtik a képletből, ami ilyenkor alapvetően kérdőjelezi meg számomra a tervezői gárdák kompetenciáját. Na mindegy, reméljük majd fejlődik a tudomány.
SOTE NET – BIG UP!