A sorozat részei: [Intro - 1. rész - 2. rész - 3. rész - 4. rész - 5. rész - 6. rész - 7. rész - 8. rész]
Helyszín: Maria-ter-Heide, Belgium
Teljes fotóalbum (by B.): itt.
Az urbex pályafutásom No. 1 hiányát az "elegáns helyszínek" jelentették, úgy mint kastélyok, villák és egyéb klasszikus épületek. Ettől a belgiumi úttól mindenek felett azt vártam, hogy ezt a fájó hiányt enyhítse néhány baszó célponttal. A második nap második célpontjától - vagyis az egész Belgium Epic Altomán Urbex Tour, Yo! 50%-ától - kezdve ezek is váltak dominánssá, számomra heveny agyeldobásokat okozva, és felejthetetlenné téve az élményt.
Az első célpontot Chateau Nottebohm néven ismeri a szakirodalom, és a képen, ami a netes kutatásunk során megindított, így nézett ki:
Hát kell ennél BASZÓBB? Nekem már az is hihetetlen, hogy ilyen mesébe illő épületek EGYÁLTALÁN léteznek a valóságban, függetlenül attól, hogy látogatható-e, elhagyatott-e, vagy akár már régen leomlott. Ha csak képen látnám, magában az is nagy élmény lenne.
Ez is azon helyszínek közé tartozik, amit a Google Maps szürreális módon egy sima keresésre kiad, sőt, 4.7 csillagos értékelés is található rajta... Na de tényleg erről van-e szó? Ugyanis amikor megérkeztünk Maria-ter-Heide kisváros egyik külső útjára, ahol a térkép szerint a kastélyhoz vezető út indult, a berajzolt elágazás nem létezett. Ahol lennie kellett volna, ott egy ház állt, mellette pedig egy hotelszerűség, a neve: Brasserie De Kasteelhoeve Nottebohm.
OK, ezek szerint legalább historikusan jó helyen járunk... Leparkoltunk lazán a hotel parkolójában, és felmértük a terepet. A villa valójában beljebb, az úttól sokkal távolabb kellett volna hogy álljon, tehát a hotel elvileg nem a helyére épült. Az elágazáshoz visszasétálva láttuk, hogy az említett ház mögött tényleg indul egy út. Mintha valaki szándékosan a kereszteződésbe építkezett volna... Mellesleg ki is volt írva, hogy private property, stb. A legjobb megoldásnak az ígérkezett, hogy a hotel felől megpróbálunk bejutni mögé - ugyanis egy hotelt bárki körüljárhat, valószínűleg vendégnek nézik. El is indultunk az épület mellett egy díszköves utacskán, ami hátrébb fűre változott, majd el egy fa tárolóépület mellett. Aztán át egy kis patakocska fölötti betonhídon, végig mező szélén egy fasor mellett, át néhány bokorcsoport között... Akadály nélkül elhagytuk a civilizációt, és csak követtük a GPS jelét. Tovább egy hatalmas szántóföld mentén, közben egy őz került az utunkba, alaposan egymásra ijesztettünk, de ő szaladt el hanyatt-homlok.
Majd egyszercsak a fák között...:
Körbejártuk 2-3x az épületet, mire szavakat találtunk. Most, amikor írom ezt, újra nehéz dolgom van! G.Y.Ö.N.Y.Ö.R.Ű.! És hihetetlenül elegáns!
Sajnos annyira rossz állapotban van - pl. a tető fele vészjósló ívben konyul lefelé -, hogy ha rajtam múlt volna, be sem mentem volna. De B. másképp gondolta. A főbejárat lehúzott redőnyzetén az Előttünk Járók vágtak egy kényelmes ajtót, így bejutottunk az előcsarnokba. A ház összes földszinti ablaka le volt redőnyözve, ezért elég félhomály volt, a lenti helyiségekben pedig majdnem teljes sötétség. A padlót sitt borította, de még így is látszott, hogy ez a villa luxusszínvonalat képvisel. A falak megmunkálása és színe, a lépcsők stílusa, az ablakok sokasága mind hihetetlen igényességet sugárzott. Sosem láttam még olyan épületet, ami ennyire romosan is ennyire szép tudott maradni...
A főlépcső fele sajnos leszakadt (ott volt EGY DARABBAN a földön!), így a második szintre csak a lépcsőfordulóból tudtunk felkukkantani. A melléklépcső pedig a legepikusabb lépcső volt, amit valaha láttam:
Még néhány belső tér:
Konyha
Kályha az egyik földszinti helyiség sötétjében
Csap (mellékhelyiség?)
A ház falán lévő felirat alapján a Chateau Nottebohm 1908-ban épült, vagyis 109 éves. Reméljük, még kitart egy ideig! Azt viszont elárulom, hogy a Belgium Epic Altomán Urbex Tour, Yo! következő állomása ezt rommá űberelte... Ott tali!
UPDATE: Képek az eredeti állapotról (micsoda torony!):
